Köszönjük Emese Sári. Azért a szerk. segít: „Ha Divat Sári nem is, mi mégis adunk egy tanácsot: Szép, nemesprémmel díszített tavaszi ruha, moszkvai modell. Délután és este viselhető. (A szerk.)”
No, de ugorjunk előre 60 évet, és nézzük meg, hol tart Rumi László csapata, amely Tasnádi-Sáhy Péter: VIVIKEKE című darabját viszi színre.
Nagy Lázár József instruálja Nagy Tamást, így megy ez a Nagyok közt. „Még egyszer, meg még egyszer, és még egyszer!”
És Tamás ugrik és ugrik. Ilyen a kezdő daruk élete. Pontosabban ORIé, a papírdarué, aki várja, hogy kinőjenek a tollai.
„A landolást még gyakorolni kell.” – jegyzi meg önkritikusan Ori.
„Ezt nagyon mártírból nyomjad!” – kéri Rumi. Az instrukció betartása hatalmas röhögésbe fullad, a rendező elégedett: „Ez jó! Önérzetes darumadár!”
Közben újabb felhőtlen nevetés. Felhőtlen? Na ezt a témát nem akartam megnyitni, mégis sikerül. Méghogy nincs új a nap alatt. Nincs nap. Alatta meg? Hólepel. A bábosdrámaíró 4 éve során a legjobb hely a tetőterasz volt. Sütkérezni a napsütésben, D vitamin kúrát venni… Eh!
Szerencsére a színészi munkát nem zavarja meg az időjárás. Nagyon intenzív folyamat szemtanúi lehetünk, gyors reakciók, pörgő ritmusú instrukciók viszik előre a csapatot. Ami nem tetszik, gyorsan elvetik, ami elnyeri a többség tetszését, marad.
„Ezt próbáljuk meg, tetszik.” – Szőts Orsi javaslatára egyből jön az elfogadó válasz. VIVIKEKE, a trendi öltöztetős baba ruháját tukmálja a repülést gyakorló Orira, 1 perc alatt legalább négy módon. A legnagyobb nevetés segíti a választást.
A zuhanásra vonatkozó „stilizáltabb legyen” kérésre Orsi csípőből tüzel: „Ja, stilizált nyílt törés!”
Kilépve a próbateremből a műhelyben furcsa látvány fogad: az igazgató női melleket farag! A Napsugár tevékenységi körének furcsa bővítése ez, de tudomásul kell venni, a XXI. század bábszínháza merőben eltér a klasszikus gyökerektől. Hogy mi lesz ebből, azt vasárnap meglátjuk!
A Blogíró
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése