És akkor véget ért a játék……

Az V. Bábos Drámaíró Verseny március 22-én, csütörtökön a témahúzással indult. A téma pedig az 1958-as Békés Megyei Népújság hasábjain bújt meg, címe: Divat Sári tanácsadója. Ennek nyomán születtek meg csütrtök éjszaka a darabok, majd az írók után a rendezőkön és a színészeken volt a sor, akik egészen vasárnap délutánig dolgozhattak együtt, hogy végül, mindössze két és félnapnyi próba után, a nézők elé álljanak az előadásokkal.

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház és idén a zalaegerszegi Griff Bábszínház társrendezésében szervezett megmérettetésen három író (Berg Judit, Szabó Borbála, Tasnádi-Sáhy Péter), három rendező (Lázár Helga, Rumi László, Somogyi Tamás) és természetesen három csapat „játszott” együtt (Békéscsabai Napsugár Bábszínház, Griff Bábszínház, szatmárnémeti Harag György Társulat Brighella Bábtagozata, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, a Békéscsabai Jókai Színház).

Vasárnap délután megszülettek az eredmények is. 12 óra írás és 46 próbaóra után három fantasztikus előadást láthatott a Sík Ferenc Kamaratermet megtöltő közönség. A szakmai zsűri (Gabnai Katalin-drámatanár, színikritikus; Zalán Tibor – József Attila díjas magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár; Jászay Tamás – kritikus; Sramó Gábor – a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, rendező; Kiszely Ágnes – a kecskeméti Ciróka Bábszínház igazgatója, rendező), valamint a publikum döntött a legjobbakról.

Gabnai Katalin a következőképpen foglalta össze benyomásait: „Meghatottságot és hálát érzek mindazok iránt, akik részt vettek ebben a csodálatos játékban. Nem tudom, mikor volt utoljára ilyen élményben részem.”

Eredmények:

A legjobb dráma írója Szabó Borbála, művének címe: Mit vegyek fel?

Legjobb rendező: Rumi László (Tasnádi-Sáhy Péter: VIVIKEKE, H.C. Andersen meséje nyomán)

Legjobb színész: Kosznovszky Márton (Griff Bábszínház, Zalaegerszeg) Misi őrangyaltanonc szerepének megformálásáért, Berg Judit: Őrangyalok című darabja Lázár Helga rendezésében

Legjobb színésznő: Szőts Orsolya (Békéscsabai Napsugár Bábszínház) VIVIKEKE szerepének megformálásáért, Tasnádi- Sáhy Péter: VIVIKEKE című darabja, rendező: Rumi László, továbbá Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának különdíja

Legizgalmasabb karakter: Szucher Ágnes (Cimborák Bábszínház, Sepsiszentgyörgy) Angéla őrangyaltanonc szerepének megformálásáért, Berg Judit: Őrangyalok című darabja Lázár Helga rendezésében

Legjobb előadás: Berg Judit: Őrangyalok, rendező: Lázár Helga, Szereplők: Soós Emőke (Békéscsabai Napsugár Bábszínház), Szucher Ágnes (Cimborák Bábszínház, Sepsiszentgyörgy), Kosznovszky Márton (Griff Bábszínház, Zalaegerszeg), Vass Richárd (Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár), Czumbil Örs (Békéscsabai Napsugár Bábszínház), Bandura Emese (Harag György Társulat Brighella Bábtagozata, Szatmárnémeti), Rendezőasszisztens: Csortán Zsóka

Közönségdíj: Szabó Borbála: Mit vegyek fel?, rendező: Somogyi Tamás, szereplők: Veselényi Orsolya (Békéscsabai Jókai Színház), Gyarmati Éva (Békéscsabai Napsugár Bábszínház), Bandura Tibor (Harag György Társulat Brighella Bábtagozata Szatmárnémeti), Mihály Csongor (Csiky Gergely Állami Magyar Színház Temesvár), Biró Gyula (Békéscsabai Napsugár Bábszínház), Korom Gábor (Békéscsabai Jókai Színház), Rendezőasszisztens: Nagy Ildikó

Képgaléria itt: https://www.facebook.com/pg/napsugarbabszinhaz/photos/?tab=album&album_id=1866358540090435

Felvétel indul

A szekrény, a próbafülke és a ruhák drámája egyre markánsabban bontakozik Somogyi Tamás keze alatt. Erős ez a kéz: ahogy tegnap Biró Gyuszi hangját, most Veselényi Orsi mozgását instruálja újra és újra.

„Rögzítsük az előre jövetelt, mert lent kétszer akkora tér van, mint itt.”, „Háromból lépd ki, akkor ki fog jönni.”, „A fej elmozdul, de a test mozdulatlan marad.”

„Kicsi ez a terem.” – jegyzi meg Varga Anna, aki második napja fotózza az eseményeket Lenkefi Sára asszisztenciájával.

„Nekem mondod? Három évig ebben a teremben tanultam.” – vágja rá Korom Gábor, utalva színitanházas múltjára.

A szekrényajtó nyílik, és egymást váltják Divat Sári kérői. Farmer Joe lelkesen hellózva jelenik meg a színen. „Hány hellót fogsz köszönni? Csak, hogy tudjam, hányadiknál lépek be.„ – puhatolózik Orsi.

Bik Imi egy szerethető figura. Vélhetően Szabó Bori célja is ez volt a karakterrel, amelyet Gyuszi játéka megerősít. De igazságtalan lenne kiemelni egy figurát, hiszen olyan finomságokat mutatnak be – sokszor váratlanul – a csapat tagjai, amelyek közt több kedvencet is találni fog a nagyérdemű.

Orsi pillanatai következnek: beülni készül a szekrénybe, de elszámítja a távolságot, és nagy huppanással érkezik le. A következő pillanatban bábjának feje is elgurul. „De nehéz ez a szakma!” fakad ki a pechsorozatra. „Gyerekek, ha ide beszorulok, nem fogok tudni kijönni a tapsrendbe.”

„Mássz be a fiókba!” -hergeli Mihály Csongor. Sikertelenül. Nem tudja partnerét kizökkenteni a nevetésből.

Végezetül engedjen meg a kedves olvasó egy rövid összefoglalót:

Látva, óva-óhatatlanul hasonlítgatva a csapatokat, talán az egyik legkiegyensúlyozottabb folyamat zajlik szemünk előtt a drámaíró versenyek 5 éves történetében. A fáradtság megszokott, olykor kellemetlen velejárója a rohamtempónak, de sokszor ebből adódnak a legnagyobb nevetések. Tudatosság, nyugalom árad a termekből, legalábbis a laikus számára ez a benyomás tükröződik. A „versengők” körülbelül ugyanabban a ritmusban haladnak, és éppen ez nehezíti meg az előzetes esélylatolgatást. Nincsenek kiugró vagy kirívó gárdák, mégis izgalmas követni a fejlődésüket.

Ne felejtsék, vasárnap délután 3 órakor minden kiderül és mindenki derül! Kivéve Horst Tappert.

A Blogíró

Rigóbuborék, fuffantás

Az Őrangyalok vizsgájának utolsó próbatételébe csöppenünk. A jelöltek könyök- és térdvédőkkel felszerelkezve várják a feladatot. „Én erőt, bátorságot és éleslátást fogok belehímezni!” – Kosznovszky Marci lelkes tanoncként teljesíti feladatát, majd elégedetten, kissé meghatódottan várja tanára elismerését. Sári néni, alias Soós Emőke, mint egy gospel kórus vezetője irányít, és láthatóan megkönnyebbült, hogy mára már nem két számmal kisebb körömcipőben kell mindezt teljesítenie.

„Én sirályőrjöngést és rigóbuborékot fogok belehímezni!” – lelkendezik Szucher Ági.

A színészek nem figyelnek, de a zenekar tagjaiból Kipukkad a nevetés: „Rigóbuborék?!”

Kicsivel később az Őrangyalok őrangyala, Berg Judit kipihenten várja, hol tart darabja. Elvégre teljes felhatalmazást adott a mű változtatásában. Nem csalódik, sőt, hálásan követi a színpadon zajló eseményeket.

A boszorkány, tudják, aki rendesen megnyalta fakanalát, most vehemensen ütlegeli a békákat. „Na ez lesz a bábos közhely!” – jegyzi meg önkritikusan Lázár Helga, a közönség derültségét kiváltó jelenetre.

„Most próbáljátok meg fuffantás nélkül.” És a békák elszabadulnak, majd Lara, a boszorkány hatástalanítja őket. Hogy miként, az legyen titok, de a kétéltűek agóniája ismét nagy sikert arat a nézők körében.

A publikum időközben felduzzad, amelynek láttán Emőke, felbukkanva a takarásból, meglepetten csapja össze kezét: „Mekkora közönség!” Közben a zenekar rosszalkodik: „Bedrogozott békák.”, „Az egyik úgy néz ki, mint Slash fiatalkorában.” – mindezt ismert és kevésbé ismert zenei motívummal kísérve. Helga nem hagyja lankadni a figyelmet: „Ezt a jelenetet elpróbájuk újra, majd újra, és utána még egyszer.” Nincs ellenvetés, nincs duzzogás. Imponáló, hogy a fáradtság ellenére is mindenki alázatosan kezdi újra és újra, és újra.

A látogatók hálásan adják át magukat a játéknak. Egyfajta terápiás hatása van a próbának, ahogy az egész rendezvénynek is. Valakinek terheléses gyógymód, másnak relaxációs kezelés. Csak ajánlani tudom!

A Blogíró

VI-dám VI-lágszám KE-zd KE-veredni

A 2-es csapat az elejétől indít. Rumi László arra is figyel, hogy alkalmi vendégeit kiszolgálja. „Ez egy sima próba lenne, jelmez nélkül, nem jó. Gyerekek, vegyétek fel a maszkokat, mert fotóznak!”

SACI, a kopott játékmajom feje különös elégedettséggel tölti el a csapatot: Laci, életünk fő műve a majom!

„Zselyke munkájának is köszönhető.” -Teszi hozzá Laci. Az említett ifjú hölgy Soós Emőke szeme-fénye boldogan néz körbe. Így (is) öröklődik a családban a bábok szeretete.

„Főiskolai szinten instruálok!” – sommázza a rendező elégedetten, majd irányít tovább: „Ne legyen 100, csak 5!”

„Finom visszafogottság, 100-ről 5-re, mi?” – elégedetlenkedik nevetve Szőts Orsi.

„Két jelzőt még találjunk, hogy lassú tudjon lenni a mozdulatsor.” – hangzik az újabb kérés.

„Fantasztikus, extravagáns, fenomenális, kolosszális!” – színészek egymást tromfolják.

„Majális!” – érkezik a fokozás netovábbja.

Snitt. 1 óra múlva.

Rumi fáradhatatlan: „Na gyerekek! Ladies and gentleman! Please, come up the stage!” Aztán egy másik pillanatban németre vált: „Na, schau mir das! Mutassatok valamit!”

Majd fényt kér a pultból egy LGT-dal átirattal: „Csak az fényes, aki bírja, csak az fényes…”

„Most extrém módon fordítsd el a fejed, Orsi!„ Majdnem eljut 180 fokig.

Kicsit szét van esve a társaság, mégis hatékonyan haladnak jelenetről jelenetre.

„Figurába gyere! Itt te is kinézhetsz színészből! Ez babás legyen!” – nem lankad a ritmus.

Egy javaslat hangzik el: „Én ezt megcserélném. Kipróbálhatom?”

A biztatás egyértelmű: „Abszolút.”

És a kitalált módosítás bejön.

„Na, ehhez mit szólsz?”

„Jó, jó! Megvettem.”

Macis – Lilla kedvenc plédje lecsúszik az ágyról. Na ez úgy néz ki, hogy a takarót játszó Nagy Lázár József nagy csattanással landol a földön, és fordul még hármat. Jocó nem érti a karkaterét. „Ez jelmez vagy báb?”

„Te vagy A takaró.” – válaszolja a rendező, majd ráerősít: „Egy büszke takaró.”

„Életed szerepe.” – bíztatja Nagy Tamás, aki egyébként papírdaruként várja repülni tanuló jelenetét.

„Mindig szerettem volna takaró lenni.” – mondja beletörődve Nagy Lázár József, majd megadóan fogadja a mellkasának rontó majmot, Báthory Szolnok Ágnest.

„Ez hiteles? Eltol engem az Ági? Ha beállok, el nem mozdít.”

És láss csodát, előjön a girlpower, és Jocó meginog. Ági keze a magasban, a Rocky legendás filmzenéjét dúdolja valaki.

A Blogíró

A ruha teszi az embert (?)

A színen egy gardrób, ez a játéktér. Mellette egy próbafülke, ajtaja csipkefüggöny. A gardróbban a báli ruha és egy bikini szett dialógusa bontakozik ki. Előbbi Mick Jaggert idéző szájjal panaszkodik, míg társa rettegve kontráz.

A félig kész díszletben a figurák is véglegesnek tűnnek. Úgy látszik, Somogyi Tamás alaposan előkészítette a terepet, és ebben a kialakított rendben indítja el csapatát az első jelenettől. Amelyet rögtön újra játszat, méghozzá tetemes mennyiségű instrukcióval. „Egyben mondok minden infót, nem baj?”

A színészek cseppet sem bánják, és kérési rögtön beépülnek az újrajátszott jelenetben. Biró Gyuszi megmozgatja a rózsaszín bikinit, a hatás nem várat magára. „A próbafülke kap egy fényhangsúlyt, de legyél jóval komótosabb!” – kapja Korom Gábor az iránymutatást. „Gyuszi, te pedig próbáld meg súgással, mert akkor jobban fogsz tudni a bábodra figyelni.” Jelzem, hősünk már nagyjából fejből mondja szövegét. Azt a textúrát, amit reggel 9 órakor kapott kézhez.

Talán kitalálták, Szabó Bori darabja, a Mit vegyek fel? a ruhák körül forog. Legalábbis első látásra ezt szűri le blogíró, de Divat Sári, a kényes királykisasszony kérői, Bik Imi, Habossy-Babossy Gyula és Farmer Joe tartogatnak még meglepetést.

A remegő bikini, illetve gazdája a hangját keresi: magasságát mintha egy beépített potméterrel állítaná a rendező. „Kezd a saját hangodon, aztán told fel egy kicsit! Nagyon felment. Egy felet vegyél le belőle.” Hosszas próbálkozás után közösen „belövik” a legkarakteresebbet.

A farmerruhának csak a szeme mozog. Más lehetősége nincs, de ez is hatásos, pláne mikor felmordul: „Aludni akarok!” Ezen a ponton az író, Szabó Bori jelzi, hogy a kevés alvás ellenére is résen van: „Alszok. Így jobban hangzik.”

Amíg Gyarmati Évi és Veselényi Orsi, a királykisasszony és anyja a jelmezükért megy, a jelenet újraindul. Indulna, mert a kicsapódó szekrényajtó azzal a lendülettel visszazárul. „És vége!” – kiáltja azonnal Somogyi. A nevetés rovathoz újabb strigulát húzhatunk.

Egy véletlen, spontán geg – a vállfák remegése – olyan jól sikerül, hogy azonnal az előadás részévé válik.

Este fél kilenc van, és úgy tűnik, hosszú még az éjszaka. Egy szokványos pénteken csend és sötétség uralja az Ibsen Ház folyósóit, termeit, most olyan élet van, mint egy premier előtti napon. Dehisz premier előtti nap van, ráadásul háromé. Blogíró nem merne jósolni, ki lesz a végső befutó, de azt bizton állítja, hogy készen lesznek a csapatok. Vagy így, vagy úgy.

A Blogíró

Őrangyalok, békák, szerecsenkirályok

Berg Judit 1 órát aludt. Értetlenkedésünkre, hogy miért nem pihent többet, mosolyogva válaszol: nem akar kimaradni. A színen közben 1 béka, majd 2 béka. Szaporodnak. Soós Emőke tesz róla, hogy a két-éltű szórakoztassa a publikumot. A többiek dőlnek a nevetéstől.

„Atyaisten!” – foglalja össze a látottakat Lázár Helga. Az őrangyalok című mesejáték szereplői – kerülve a spoilerezést – őrangyaltanoncok, tanáruk, Sári néni, Lara, a boszorkány, a Vándor, Bori és Peti, az elkószált gyerekek és egy bagoly.

Béka sehol a listán, de szerecsenkirályokat sem találni, mégis ők veszik át a komédiát. A régi vásári előadások hangulatát idézi a két figura játéka.

„Lehet az, hogy a seprűjét végignyalja?” – szól a kérdés Szucher Ágihoz, pontosabban Lara boszorkányhoz.

Hát elsőre végignyalja. A megjelenítést a rendező válasza alapján a kedves olvasó képzeletére bízom: „Azért ez gyerekelőadás!”

Természetesen a hangulat szinten tartásához kiváló jelenet, de érthető a cenzúra: „Majd holnap kirendezzük.”

„Lehet, hogy ne bábozzak, hanem seprű legyek? Tudok unterman lenni.” – próbálkozik Emőke.

Czumbil Örs stabil jegesmedve. Bábja cammogása furcsa hullámzó mozgással párosul. A csapat erre is vevő. Ha blogíró strigulázná a nevetések, röhögések, kacagások számát, hamar betelne az oldal.

Később a szerecsenek humpa-dumpa hanghatása is a lomtárban landol. Többek közt ezen illékony momentumok miatt is érdemes a próbákat meglesni. És hogy miért hangzik el Lázár Helga talányosan ijesztő mondata: „Van olyan rész, ahol neked inzultálni kell Gabót?”, annak még utánajárunk. Jelen sorok írása közben zenei aláfestésként képzeljék el lakodalmas szaxofonon a Star Wars nyitányát. Pont.

A Blogíró

Papírdaru fenn (?) az égen

Milyen tanácsot adott egyébként Divat Sári ’58-ban? Lássuk, hogy is zárja sorait: „Azért jó egyet-mást emlékezetünkbe idézni, tudni, hogy mikor, hogyan öltözzünk. Hogyan?! Hm, ez fogas kérdés. Én sem tudok rá válaszolni…”

Köszönjük Emese Sári. Azért a szerk. segít: „Ha Divat Sári nem is, mi mégis adunk egy tanácsot: Szép, nemesprémmel díszített tavaszi ruha, moszkvai modell. Délután és este viselhető. (A szerk.)”

No, de ugorjunk előre 60 évet, és nézzük meg, hol tart Rumi László csapata, amely Tasnádi-Sáhy Péter: VIVIKEKE című darabját viszi színre.

Nagy Lázár József instruálja Nagy Tamást, így megy ez a Nagyok közt. „Még egyszer, meg még egyszer, és még egyszer!”

És Tamás ugrik és ugrik. Ilyen a kezdő daruk élete. Pontosabban ORIé, a papírdarué, aki várja, hogy kinőjenek a tollai.

„A landolást még gyakorolni kell.” – jegyzi meg önkritikusan Ori.

„Ezt nagyon mártírból nyomjad!” – kéri Rumi. Az instrukció betartása hatalmas röhögésbe fullad, a rendező elégedett: „Ez jó! Önérzetes darumadár!”

Közben újabb felhőtlen nevetés. Felhőtlen? Na ezt a témát nem akartam megnyitni, mégis sikerül. Méghogy nincs új a nap alatt. Nincs nap. Alatta meg? Hólepel. A bábosdrámaíró 4 éve során a legjobb hely a tetőterasz volt. Sütkérezni a napsütésben, D vitamin kúrát venni… Eh!

Szerencsére a színészi munkát nem zavarja meg az időjárás. Nagyon intenzív folyamat szemtanúi lehetünk, gyors reakciók, pörgő ritmusú instrukciók viszik előre a csapatot. Ami nem tetszik, gyorsan elvetik, ami elnyeri a többség tetszését, marad.

„Ezt próbáljuk meg, tetszik.” – Szőts Orsi javaslatára egyből jön az elfogadó válasz. VIVIKEKE, a trendi öltöztetős baba ruháját tukmálja a repülést gyakorló Orira, 1 perc alatt legalább négy módon. A legnagyobb nevetés segíti a választást.

A zuhanásra vonatkozó „stilizáltabb legyen” kérésre Orsi csípőből tüzel: „Ja, stilizált nyílt törés!”

Kilépve a próbateremből a műhelyben furcsa látvány fogad: az igazgató női melleket farag! A Napsugár tevékenységi körének furcsa bővítése ez, de tudomásul kell venni, a XXI. század bábszínháza merőben eltér a klasszikus gyökerektől. Hogy mi lesz ebből, azt vasárnap meglátjuk!

A Blogíró

El(s)őre!

Évről-évre meglepő, mennyire különböző módon kezdik a munkát a rendezők és alkalmi társulataik. Az egyik csapat olvas, a másik díszletet tervez, a harmadik bábokat próbál. Ebben a fázisban még megjósolhatatlan, ki milyen ütemben fog haladni, de az első pillanatkép ígéretes.

Rumi László Tasnádi-Sáhy Péter íróval kedélyesen beszélget az üres teremben. Blogíró kicsit sajnálja, hogy nem Berg Judit drámáját dolgozza fel a rendező, mert akkor szegényes tárházából előhúzhatta volna Judit népszerű művét, a Rumi-nit. Sűrű elnézéskérések közepette…

A színészek sehol, de ez nem zavarja különösen hőseinket. Rumi optimista: „Nagyon jó kis színészeket kaptam. Van egy vízióm a képi megoldásokról. Az se rossz.”

Péter dégi (és nem régi) gyerekkori élményeit osztja meg alkalmi munkatársával. A kastély, a remek víz, emlékezetes búvóhelyek. Mindezt 0 perc alvás és egy színmű megírása után. Először hajnal 5:49-kor dőlhetett hátra, amikor megnyomta a küldés gombot, és drámája elindult egy izgalmas úton. Negyedóra múlva a csapat összeáll, illetve összeül, és már a darab első olvasásánál formálódnak a karakterek. Báb, kellék, díszlet még szóba se kerül.

Nem úgy Lázár Helgánál, aki castingot tart a színpadra kirakott bábok közt. „A kedves szerző rugalmas a szövegét illetően. Nyugodtan húzzatok belőle, alakítsátok!” – bíztatja Berg Judit magát és a csapatot, közben élvezettel figyeli a színészeket és rendezőjüket, aki éppen felméri az erőforrásokat, lehetőségeket. „Megengedtek egy rögtönzött közvélemény kutatást? Játszotok valamilyen hangszeren? Mozgáselemekkel hogy álltok? Tánc, koreográfia, ilyenek?”

Soós Emőke óvatosan, sommásan válaszol: „Amennyit úgy illik tudni!”

„Spárgát nem tudok.” – egyértelmű az elzárkózás.

„Én igen.” – Szucher Ági válaszára felcsillan Helga szeme.

„Tényleg? Belerakjuk! Azért előtte melegíts majd be”

„Le tudsz menni hídba?” – szegeződik a kérdés Vass Richárdhoz, a marosvásárhelyi Csiky Gergely Állami Magyar Színház színészéhez.

„Már le vagyok menve. Ha én nem is, a bábom biztos.”

Majd kis gondolkodás után hozzáteszi: „Én kaszálni tudok.” És ez egy rendes székely ember szájából teljesen egyértelműen hangzik. Azért a társulat hálás nevetéssel fogadja ezt a készséget is.

Blogíró látogatását éppen könyök, térd és fejvédő felszerelések lajstromozása zárja.

Az I-es csapat Somogyi Tamás vezetésével a díszletet tervezi. Mihály Csongorra, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábosára tudatlan blogíró azt gondolja, díszlettervező, mert olyan innovatívan, szakértelemmel segíti a folyamatot.

Az ötleteléshez mindenki hozzátesz valamit.

„Esetleg Erzsók cicije?” – kérdi Gyarmati Évi.

„Sajnos az oda van varrva.”– tereli határozottan Nagy Ildi a realitások talajára az ötleteket. (Hm. Szóval Szemérmetes Erzsók 55 évesen átesett egy korrekciós műtéten. Petőfi erről nem szólt.)

„Három bolygó kerékkel megküldjük?” – érdeklődik a rendező.

„A talpa fém, de megbeszélem a fiúkkal.” – Nagy Ildi asszisztenciája határozottságot sugároz.

Kedves Olvasó, az imént az első benyomásokat próbálta jelen sorok írója felvillantani, de nem tudja a folyosón szűrődő, mit szűrődő, olykor harsogó zenei kezdeményeket, a sürgés-forgás közben született poénokat, a mosolyokat, komikus mozdulatokat megmutatni. Igyekezni fogunk, de közben arra bíztatunk mindenkit, hogy személyesen győződjön meg a versengésről. A jegypénztárban váltott jegyek mind a három napra és a vasárnapi bemutatóra is érvényesek. Csak most, csak Önöknek, még 48 óráig.

Ui.: Havas Jon elmehet a búsba! Sandokant akarjuk! Jöjjön a maláj nyár!

A Blogíró

Divatos drámaírás

Winter is coming, mi? Kellett itt ijesztgetnie Havas Jon-nak a Trónok harcában. Kösssz!

A téli tavaszban a havas faágakon kincstári optimizmussal próbálják előcsalogatni az énekes madarak a tavaszt. A Szent István téri megaiglu titokzatosan várja, hogy szombaton megmutathassa magát a nagyvilágnak. Fázós emberek rohanva intézik ügyeiket, ahelyett, hogy a padokon élveznék a napsugár erejét. Na utóbbira van egy alternatív tippem.

Közben a bábszínházban botrány! A teremőrök kivezetik a rendezvényt megnyitó polgármestert, vegzálják a műsorvezetőt, és nem mellesleg, zseniálisan lényegülnek át Fejenaggyá, a helyi kováccsá, szemérmetes Erzsókká , vagy éppen vitéz Csepü Palkóvá, aki „a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”.

Tessenek megnyugodni, ez csupán a Bábos Drámaíró Verseny nyitánya, sorban az ötödiké.

Sorolás, izgalom, és egyedi, utánozhatatlan hangulat. A Napsugár ereje.

A téma a kalapban, aztán az írók arcán – reakció formájában. Divat Sári tanácsadója, 1958-ból. Berg Judit első mondata: Szeretek szoknyát hordani, Szabó Bori: nagyon rejtélyes cím. Tasnádi-Sáhy Péter az email-címre kíváncsi, ahova küldeni kell. Vizsgatétel húzásakor jutott eszembe többször Szabó Borbála mondata: „Ilyenkor az összes többi cím jobbnak tűnik, mint amit kaptunk.”

Továbbra sem kell izgulni a kedves olvasónak, az első ijedtség után 2 óra 32 perckor, 5 óra 49 perckor és 7 óra 47 perckor landolnak az éj leple során született bábos drámák Lenkefi Zoltán postafiókjában.

És mostanra már a rendezők is megtudták, melyik drámát kikkel fogja színre vinni az elkövetkező 48 órában. Lázár Helga Berg Judit drámáját, Somogyi Tamás Szabó Borbála egyfelvonásosát, Rumi László pedig Tasnádi-Sáhy Péter darabját viszi majd színre.

Kövessenek bennünket, jöjjenek el, legyenek vendégeink a Napsugár Bábszínházba! A csoda elkezdődött.

A Blogíró

Az írók: Szabó Borbála, Tasnádi-Sáhy Péter, Berg Judit

A rendezők: Somogyi Tamás, Lázár Helga, Rumi László

Bemutatjuk az V. Bábos Drámaíró Verseny zenekarát

 

Lenkefi Zoltán
2000-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező, bábtervező szakán. 2003-tól vezeti a Békéscsabai Napsugár Bábegyüttest, 2005 januárjától pedig a Békéscsabai Napsugár Bábszínházat. Az általános iskolai zene tagozat és sok év hangszeres tanulmányai után sem felejtette el a zene szeretetét. 2014-től játszik a Napsugár zenekarában, a Rokodálban basszusgitáron, vagy amin kell.

Lovas Gábor
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán Festő szakon végzett. Képzőművész, zenész. 2004 óta kiállító alkotó. Számos csoportos kiállítás résztvevője, egyéni kiállításokkal is bemutatkozott Pécsett és Békéscsabán. 2005-2013 között a békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola művésztanára volt, 2013-tól a Békéscsabai Napsugár Bábszínház munkatársa. Ezen kívül bábszínházi előadásokban közreműködő, és Békéscsaba egyéb kulturális rendezvényein fellépő zenész.

Rákóczi Antal
A 45 éves zenész-technikus 5 éve a Napsugár Bábszínház tagja. Sok-sok évig családi kocsmájukban dolgozott, mellette rockzenekarában és más zenei projektekben dobolt, énekelt, dalszöveget írt, zenekarai lemezeit adta ki. Az újkígyósi kétgyermekes apuka jelenleg színházában a hangosítás mellett egyre többet zenél az előadásokban, kisebb szerepeket kap. A bábszínház Rokodál nevű zenekarának dobosa is egyben. A műhelymunkákban leginkább a díszletfestést kedveli.

Adorján Balázs
2015-ben került a Napsugár Bábszínházhoz. Műszaki asszisztensnek érkezett, de amint kiderült, hogy tud gitározni nem kerülhette el a zenész szerepét sem. Ezt nem bánta, hiszen 12 éves kora óta foglalkozott zenével. A Napsugár zenekarában, a Rokodálban is játszik, amikor alkalom nyílik rá.

Bemutatjuk az V. Bábos Drámaíró Verseny csapatait

Bandura Tibor (Szatmárnémeti)
1998 őszén ismerkedett meg a bábszínházzal, Kovács Ildikó által. Számos fesztiválon vett részt. 2015-től két évadot töltött a Kabóca bábszínházban, az intézményének mai napig tagja. 2017- től a Brighella Bábtagozat egy teljesen felújított épületben igyekszik bérletes óvodás és kisiskolás közönségének meghatározó színházi élményt nyújtani, ennek részeseként tudásával és eddigi tapasztalataival igyekszik hozzájárulni a közös sikerekhez.

Biró Gyula (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
2012-ben végzett a Békéscsabai Jókai Színház mellett működő Színitanház színész szakán. Már iskolai évei alatt több nagyszínpadi előadásban szerepet kapott, melyekben számos különféle karakter megformálására nyílt lehetősége. 2015 óta a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tagja.

Gyarmati Éva (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
Gyermekkorát Balatonlellén töltötte, majd Kaposváron járt drámatagozatos gimnáziumba. A középiskolai évek után Budapesten egy kisebb, független társulatnál dolgozott színészként. Közben diplomát szerezett a Miskolci Egyetemen magyar és történelem szakon. Ezt követően felvételt nyert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművész képzésére, itt szerzett színészdiplomát. 2017 őszétől a Békéscsabai Napsugár Bábszínház társulatának tagja.

Mihály Csongor (Temesvár)
Ez a második évad, amit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál tölt. Marosvásárhelyen végzett báb szakon. Kedvenc bábtípusa a wajang, de dolgozott már bunrakuval, kesztyűs bábbal, marionettel, mapetekkel valamit tárgy animációval. Azokat a bábokat szereti a legjobban, melyeket maga épít meg.

Vincze Tímea (Sepsiszentgyörgy)
Marosvásárhelyen, a Művészeti Egyetem színművészet szakán végezte az alapképzést, ezután leszerződött a Kolozsvári Puck Bábszínházhoz, ahol 2016-ig dolgozott bábszínészként. Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészet szakának mesteri képzését végzi, emellett 2016. óta a Sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház társulatának tagja. A bábszínház kiskora óta szerves része az életének, szülei a bábszínházi műhelyek alkotói voltak Kolozsváron.

Berta Csongor (Zalaegerszeg)
Szabadkán született. Az Újvidéki Művészeti Akadémián Hernyák György osztályában végezett színész szakon, ahol aztán alkalma adódott egy évig tanársegédként dolgozni. 2017 szeptemberében kezdett el dolgozni a Griff Bábszínházban, a bábozással tehát szinte csak most ismerkedik. Érdeklődése középpontjában a meditáció (a destruktív gondolatfolyamok megzabolázása) és a jólét egy mélyebb szintjének keresése áll.

Rendezőasszisztens: Nagy Ildikó



Nagy Tamás (Szatmárnémeti)
A szatmárnémeti Harag György Társulat Brighella bábtagozatának tagja immáron 14 éve. Gyerekszínészként 28 évvel ezelőtt debütált, majd statisztaként később több neves rendező által színpadra állított előadásban szerepelt. Nagyon sok rendezővel dolgozott úgy nagyszínpadon, mint bábszínházban. Amellett hogy nagyon szeret játszani, a műnek az alkotási fázisa is nagyon izgalmas számára, így ha lehetősége adódik rendezőasszisztensként is szívesen kipróbálja magát.

Szőts Orsi (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
2009-ben végzett az egri Harlekin Bábszínház bábstúdiójában, azóta a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tagja. Rendkívül színes egyéniség, sokoldalú színész, naiva és karakter szerepeket egyaránt magas színvonalon formál. A színészi munka mellett, szabadidejében vers és prózaírással, valamint bábtervezéssel is foglalkozik.

Lukács Szilárd (Temesvár)
Bábszínész. Szereti a hivatását, rabul ejti a bábos világ, ahol minden csoda életre kelhet. Munkáka a hobbija vagy a hobbija a munkája, ezt nem tudja eldönteni. Szeret játszani és rajong a kihívásokért.

Nagy Lázár József (Sepsiszentgyörgy)
Marosvásárhelyen született, de sepsiszentgyörgyinek vallja magát, hiszen kisgyermek korától ott élt, ott végezte iskoláit. 1993-ban került Gyergyószentmiklósra, a Bocsárdi László által vezetett Figura Stúdióhoz, később a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színházhoz. 1998-ban megalakul a Tamási Áron színház bábtagozata, első percétől tagja a most már Cimborák Bábszínház néven működő társulatnak. 2007-ben végezte el a bábszínész szakot Marosvásárhelyen, a művészeti egyetemen. Nős, két gyermek édesapja.

Báthory-Szolnok Ágnes (Zalaegerszeg)
Budapesten született. Általános iskolában matek-kémia tagozatos volt. Nem tudta eldönteni hogy űrhajós, állatorvos vagy balerina legyen, így hát színész lett! A véletlen a Kolibri Színház Stúdiójába sodorta, ahol beleszeretett a bábozásba. Innen rögtön Zalaegerszegre került a Griff Bábszínházhoz, azóta is a társulat tagja. Szereti a képregényeket, szeret táncolni és musicalből van a lelke. A bábozásban leginkább az érdekli, hogy hogyan szólíthat meg a báb eszközeivel kamaszokat, felnőtteket!

Balázs Csongor (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
2008-ban végzett a Békéscsabai Jókai Színház mellett működő Színitanházban. Azóta a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tagja, prózai és zenés-énekes szerepekben láthatta a közönség. A bábszínházi munka mellett alkalmanként a Jókai Színházban is fellép, valamint különböző zenekarokban játszik. A főhős szerepek mellett a karakter szerepek megformálásában is kiváló.

Rendezőasszisztens: Lehoczki Orsolya





Bandura Emese (Szatmárnémeti)
2003- ban végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakán. 2003-tól a szatmárnémeti Északi Színház Brighella Bábtagozatának tagja, 2013-tól a Brighella Bábtagozat vezetője. 2014-től az Art Project Egyesület elnöke, 2015-től tagja a veszprémi Kabóca Bábszínháznak is. Több ízben bemutatkozott báb- és díszlettervezőként és rendezőként is. 2009-ben elnyerte a Harag György Társulat Babadíját, a 2016/2017-es évadban a társulat Nívó díját.

Vass Richárd (Temesvár)
1986-ban született Székelyudvarhelyen. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem bábszínész szakát 2008-ban végezte el, Marosvásárhelyen. Az egyetem befejezésétől a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban dolgozik. 2015-ben Pro Cultura Timisiensis Díjat vehetett át.

Kosznovszky Márton (Zalaegerszeg)
Budapesten született és ott is nőtt fel. Pap akart lenni, majd sebész és/vagy rapper…bábos lett. A Kolibri színház stúdiójában és a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen végezte művészeti tanulmányait. Színész akart lenni, de amikor megismerkedett a bábok világával, rájött, hogy ez egy olyan nyelv, amivel mindenkihez és minden korosztályhoz szólhat, mert nem kötik az „ember színház” korlátai. Szenvedélyes könyvgyűjtő.

Szucher Ágnes (Sepsiszentgyörgy)
Marosvásárhelyen született. Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem színművészet szakán végezte az alap- és mesteri képzést. Már a mesteri képzés alatt, 2016-ban leszerződött a Sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínházhoz, azóta a társulat tagja. A bábozás mellett szenvedélye az animációsfilm készítés. Első rövid animációs filmét 2016-ban készítette. Néha verseket ír (publikációk: Sugárút, Parnasszus) és alapszinten ju jitsuzik.

Czumbil Örs (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
2009-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakán. Tanulmányai elvégzése után a temesvári Csíki Gergely Magyar Állami Színházban vállalt szerepeket. 2011-től a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tagja. Szerepei széles skálán mozognak, a babaszínháztól a felnőtt előadásokig minden típusú szerepmegformálást a lehető legnagyobb szakmai alázattal viszi színpadra.

Soós Emőke (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
2003-ban végzett a Budapest Bábszínház bábstúdiójában. Előtte a kolozsvári Puck Bábszínház tagja volt, a stúdió elvégzése után a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház tagja, majd 2005-től a Napsugár Bábszínház alapító tagja. Sokoldalú bábszínészi tevékenysége mellett versmondásban, mesemondásban és énekben is jeleskedik. 2013-ban Békéscsaba Ifjúságáért kitüntetésben részesült.

Rendezőasszisztens: Csortán Erzsébet

Bemutatjuk az V. Bábos Drámaíró Verseny rendezőit

Rumi László
Báb,- és utcaszínházi performer, rendező. A kecskeméti Ciróka Bábszínházban kezdte pályafutását, színészként és díszlettervezőként.
Több, mint két évtizede szabadúszó báb rendezőként számos hazai és külhoni együttessel hozott létre előadásokat: Szombathely – Mesebolt, Pécs – Bóbita, Debrecen- Vojtina, Budapest Bábszínház, Kecskemét- Ciróka, Győr- Vaskakas valamint dolgozott számos erdélyi ill. vajdasági bábszínházban: Kolozsvár, Szabadka, Nagyvárad, Marosvásárhely, Maribor – hogy csak a legjelentősebb társulatokat említsük.
Nyaranta szabadtéri színházi események szervezője, gólyalábas résztvevője: Savaria Karnevál, Szárnyas Sárkány Fesztivál, Zsámbéki Napok, a győri Mediwave, Nagyharsányi Történelmi Napok, Székesfehérvári Királyi Játékok.
Előszeretettel alkot alternatív színházi formákban is: diákszínházi workshopok, kárászi pajtaszínház, gólyaláb-néptánc-báb-színház fúziók. 2006-ban Blattner-díjat vehetett át.

Somogyi Tamás 

Rendező, 1989-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az Óbudai Gimnáziumban végezte, majd a Keleti István Művészeti Iskola – Kolibri Színház stúdió hallgatója volt 2010-ig. A veszprémi Pannon Egyetem magyar szakán, színháztörténet szakirányon szerzett diplomát 2014-ben, majd ugyanitt elvégezte a mesterképzést magyar tanár, drámapedagógia tanár szakon. 2017-ben diplomázott.
További írások róla: https://somogyitamasblog.wordpress.com/

Lázár Helga
Bábszínházi rendező, tervező, előadó. 1993-ban született, 2017-ben diplomázott a Színház és Filmművészeti Egyetemen bábrendezőként. Magyarországi tanulmányait követően a Hochschule für Musik und Darstellende Kunst Stuttgart figurális színház-szakán tanult, a rendezésen kívül bábszínészetet és bábtervezést. Jelenleg rendezőként, tervezőként és előadóként vannak folyamatban munkái Németországban és Magyarországon, valamint Szerbiában. Színházi munkáit erős vizualitás jellemzi, színpadi koncepciói képzőművészeti koncepcióként is értelmezhetőek. Németországi tanulmányai során ismerkedett meg a bábszínház posztdramatikus ágazatával és ez a találkozás meghatározó volt számára. A németországi bábos szcénában a felnőtteknek szóló bábszínház egy elterjedt és közkedvelt forma, amelyben az alkotók az előadások dramaturgiáját a báb képzőművészeti tulajdonságaiból kiindulva alakítják ki. Ezt a műfajt képviselve és ezen gondolkodásmód mentén kísérletezi ki saját alkotói eszköztárát, ugyanakkor olyan klasszikus, de keveset használt bábszínházi formákból kiindulva, mint például a marionett és az árnyszínház. Mindezek mellett erősen foglalkoztatják a bábszínház határterületei, más színházi műfajokkal (például operával, fizikai-, és dokumentumszínházzal) lehetséges vegyítési módjai, valamint a báb performance-okban, utcaszínházi produkciókban való felhasználása. Előadásai létrehozásánál nemzetközi koprodukciókra törekszik, stuttgarti és magyarországi alkotótársai közreműködésével.

Bemutatjuk az V. Bábos Drámaíró Verseny íróit

BERG JUDIT
Az ELTE angol-magyar szakán szerezett középiskolai tanári diplomát és drámapedagógus oklevelet. 4 gyermek édesanyja.
2005. óta foglalkozik meseírással, mesekönyvei több korosztályt is megszólítanak, a legkisebbektől a kiskamaszokig. Jelenleg 46 mesekönyve van forgalomban.
„Az egyetem utolsó évétől az angol tanítás mellett nyelvi lektorként és fordítóként működtem. Közben megszületett legnagyobb lányom, Lilla. Az első meséket neki találtam ki. Amikor újra dolgozni kezdtem, újságírónak álltam: főleg kultúrával kapcsolatos cikkeket, interjúkat, riportokat készítettem. Néhány év múlva megszületett a második baba, és rájöttem: elsősorban anyuka vagyok. Mostanra három gyönyörű kislányom és egy kisfiam van: Lilla, Bori, Dalma és Vilmos. Nekik köszönhetem, hogy ráébredtem, a meseírás a nekem való foglalkozás. Ők ihletik a meséket, néha történetet és szereplőket is rendelnek, máskor ötleteket adnak, de mindig odaadó és lelkes hallgatóságnak bizonyulnak, akár új mesét találok ki, akár századszor veszem elő a régi kedvenceket.” (http://www.bergjudit.hu/szerzo/szerzo.html)



SZABÓ BORBÁLA Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztudomány szakán tanult, dramaturgiai munkák után inkább drámaíróként kezdett dolgozni.
Legismertebb darabjai a Varró Dániellel közösen írt Líra és Epika című mesejáték, a Telefondoktor című mono-bohózat, a Bánk bán „magyarról magyarra fordítása”, a Nincsenapám, seanyám című ifjúsági dráma, és a Szülői értekezlet, amelyben színészként is fellép. 2012-ben megjelent egy mesekönyve, az Átváltozott gyerekek (Pagony Kiadó), és ifjúsági regénye, a Nincsenapám, seanyám (Tilos az Á). Újságír (Éva Magazin, Nők Lapja), és kabaréjeleneteket ír a Dumaszínház, a Gólem Színház és a Rádiókabaré számára.
2000 óta házas, férje Nényei Pál író, drámaíró, tanár. Három gyerekünk van, Zoárd (15), Klára (13) és Balázs (8).
A Tóth János című sorozat írói csapatának tagja, társforgatókönyvírója Az Egynyári kaland c. ifjúsági sorozatnak. http://bit.ly/2tvmtNE



TASNÁDI-SÁHY PÉTER író, dramaturg, színházrendező, a Várad folyóirat irodalom rovatának szerkesztője. Budapesten született az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett közgazdász diplomát.
2009-ben tíz hónapig önkéntes angoltanárként dolgozott Új-Delhi egyik szegénynegyedében, az itt szerzett tapasztalatokról, illetve indiai utazásairól írott naplója 2010-ben jelent meg Hidd el, ez Delhi! – egy önkéntes naplója címen.
2011-2016 között, a lap megszűnéséig, az Erdélyi Riport szerkesztő-riportere. Tényfeltáró riportjaiért, publicisztikai munkásságáért 2015-ben Spectator-díjjal jutalmazták.
2012-ben elnyerte az Élet és Irodalom tárcanovella pályázatának fődíját. A békaember legendája című novelláskötete 2014-ben jelent meg.
2012 óta dolgozik dramaturgként, közben drámákat is ír: Alice (2013, zenés ifjúsági dráma Lewis Carroll regénye alapján), Kistotál (2013), Kettősünnep (2014), F.E. -Vallomások (2014), Aranyóra (2016).
2017-ben végzett színházrendezőként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen Bocsárdi László osztályában, ugyanebben az évben nyerte el Körmöczi-Kriván Péter Kapufa és Öngól című, Drámázat Debüt-díjas alkotásának rendezési jogát a nagyváradi Szigligeti Színház pályázatán. Jelenleg Nagyváradon él.