Nagy a nyugalom, mindenki csendben készülődik. Nem tudok szabadulni a maratoni futás hasonlattól: többedik alkalommal már mindenki tudja, hogy ossza be az erejét, idejét, mire van szükség ahhoz, hogy elkészüljön az előadás. Pedig egy-két csapat jelentős túlórával zárta a napot. „Nincs egy felesleges járókeret?” – Czapp Feri kérdése ráerősít az erőltetett tempóra.
A varróműhelyben egyedül Brachna Reni tartózkodik, mert Vera néni kamerájának hírére szétrebbent a társaság többi tagja. Hiába, no, a műhelymunkások nem kedvelik a rivaldát.
Az erkélyen napfürdőző I. csapatból Nagy Krisz: A tollfelvásárló örökérvényű nótájára feltör a nevetés, mint a darabban várva várt víz. A Dunnákat, párnákat kezdetű slágerre azonnal rá kell keresni: https://www.youtube.com/watch?v=Fjn3YCbizds Hiába no, a magas kultúra mélyről tör fel.
A zeneiség hasonló reakciót vált ki Szilágyi Bálintból is. Ő Dj. Szennyvíz jövetelére kezd rázkódni a nevetéstől.
És ha már zene: a drámaíró zenekara éppen Szenteczki Zita rendezéséhez próbál meg dallamokat találni. Sikerül: az M3 csatornán reneszánszát élő Szomszédok teleregény főcímzenéje szólal meg fuvolán és szájzongorán. Utóbbin Rákóczi Tóni Charles Bronsont idézi meg: https://www.youtube.com/watch?v=miMYd5WiXHs A társulat részéről egyöntetű tetszést arat a Nagyhatalmú Karbantartót megjelenítő hanghatás. Lenkefi Zoli mindeközben lankadatlan körkörös kézmozdulattal játssza le tekerős zenedobozán a Hattyúk tavát. Hiába, no, a zene az kell.
Kedves Olvasó! Nem marad más hátra, látogasson el a Bábszínházba. Tollat, hagyatékból fennmaradt dunnát nem tudunk adni, de élményt, nevetést, kreativitást annál inkább. A mai délutánon még a próbafolyamatokat, holnap 15 órától pedig 3 remek bábelőadást tekinthet meg a nagyérdemű.
Varga Tamás, blogger
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése